Általános tájékoztatók, eljárások leírása

Tájékoztató a településkép védelméről
 

Amikor elhatározza valaki, hogy építkezni fog az ingatlanára, első gondolatként felmerül az a kérdés, hogy annak megépítése építési engedélyhez kötött-e vagy sem, vagy a tervezett épületre milyen építési szabályok vonatkoznak. Ennek tisztázására vagy utánanézünk a neten, elolvassuk a jogszabályt, vagy esetleg megkérdezünk egy hozzáértő személyt.

Tekintettel arra, hogy már 1937. év óta létezik országos szabály, mely rendelkezik arról, hogy a városoknak és községeknek az egész településre vonatkozóan meg kell alkotniuk az építés helyi rendjét, így az eltelt több évtized óta az építésügyi szabályok megléte már beépült a köztudatba.

Így teljesen természetes a gondolat, hogy bármit is építünk az ingatlanra, vannak építésügyi szabályok, melyeket be kell tartani. Ilyen előírásokat tartalmaz a helyi építési szabályzat, mely lehet – a teljesség igénye nélkül – az ingatlan legnagyobb megengedett beépíthetősége, épületmagasság, beépítési mód, illetve van a szabályozási terv, mely a település területének, telkeinek, felhasználására szolgál. Ezeket nevezzük helyi szintű településrendezési követelményeknek.

A helyi szabályozás mellett alkalmazni szükséges az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletet (OTÉK) is, mely az országos településrendezési követelmények szabályrendszerét fekteti le.

A fentiektől eltérően a köznyelvben kevésbé ismert fogalom a településképi követelmény.

 

 

Településképi követelmények
 

Ezen kérdéskör tisztázása ugyanolyan fontos kérdés, hogy a tervezett épület településképi szempontból megfelel-e.

Bár az 1937. évi VI. törvénycikk valamelyest utalt az engedélyezési eljárások során vizsgálandó városképre, de az ezt követő törvényekben igazából mellőzendő kérdés volt az építésügyi igazgatásban. 

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (építési törvény) 2013. évben rendelkezett elsőnek arról, hogy településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló településképi követelmények is befolyásolják az épületek elhelyezésének lehetőségét.

Ezt követően megalkotásra került a településképi törvény 2016. évben, mely szerint az önkormányzatoknak rendeletet kell alkotniuk a településkép védelmének elemeinek megállapítására, és meg kell határoznia a településképi követelményeket.

Innen nézve a településkép védelme, mint jogi szabályozás tulajdonképpen 8 éve van jelen, így igazából ennyi idő alatt a köztudatba be se tudott épülni. Megjegyzésként, a 2024. október 1-én hatályba lépő új építési törvény (a magyar építészetéről szóló 2023. évi C. törvény) már elő fogja írni az önkormányzatok részére, hogy a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeltet a helyi építési szabályzatba be kell építeni. Ezzel a megoldással talán a településképi követelmények megléte is jobban fog rögzülni a mindennapokban.

Az önkormányzatnak a településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében a teljes közigazgatási területre vonatkozóan Településképi Arculati Kézikönyvet (TAK) kötelezően meg kellett alkotniuk.

A Településképi Arculati Kézikönyv, a település teljes közigazgatási területére kiterjedő szemléletformáló célt szolgáló szabályzat.

A kézikönyv meghatározza a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket.

A kézikönyv – jogszabály által meghatározott – fejezeteket tartalmaz, benne bemutatásra kerül a település táji, természeti, épített örökségünk, műemléki értékei, általános településkép leírása, településkarakterek bemutatása.

A kézikönyv részletesen kitér épületek, építészeti részletek, kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítására, részletként szabályozásra kerültek a közterületről látható megengedett anyaghasználat, alkalmazható (vagy éppen hogy nem alkalmazható) színek, homlokzatképzés.

Bár a kézikönyv nem rendelet szintű, viszont a Képviselő- testület által határozattal elfogadott szabályzata, melynek szabályrendszereit be kell tartani, akkor is, ha a tervezett beruházásra se településképi bejelentést, se településképi véleményt nem kell kérni, vagy az önkormányzat főépítészével szakmai konzultációt sem kell tartani. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az önkormányzat helyi településképi rendeletében foglalt részletes szabályok mellett, az 419/2021. (VII.15.) Korm. rendeletben foglalt általános szabályait is alkalmazni kell.

Szakmai konzultáció akkor is lehet kérni, ha a településképi rendelet nem teszi kötelezővé. A szakmai konzultációt díj- és illetékmentesen lehet kérni.